Szarkalábak..

Fáradtan néz kék égre égő tekintetem,

nem leli dallamát lágy szárnyak suhogásának.

Repíthetnének.

S fejem lehajtom egy pőre kőre, szemeddel számolom szarkalábak szárát.

Szólni vágyom, s csak hallgatok.

Lelked tükre szelíden cirógat a csendben..

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

https://napirimek.blog.hu/api/trackback/id/tr702378720

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

NApIRím