NApIRím

   Lágy szellő símogat,hideg ráz borzongokmondd hol van menedékés miért csak ott pont ott Hol jársz kedves álommerre az igazságszertefoszló képekszomorú valóság Miért nem szólsz, miért nem hívszhová lett a békevagy csak illúziómfutó, torz…

 Öledbe hajtom most fejemlegyél egy kicsit csak velemszeresd a lelkemcsak reád leltemnincs senkim semmim énnekem. Elfúj a jó szél, messze szálloknem hallja senkisem - kiabálokszólj hozzám kérlekéletem méregelesem és fel nem állok. Segíts meg Istenem adj erőtnem…

 Szerettem volna rózsa lennihajnali szélben énekelnihideg volt fáztammajd eltört száramnem védett nem értett senki. Tüskéim nőttek fáj az időszép tavasz épül szirmom kinőnem meri senkikezébe vennitüskékhez nyúlni nincs erő. Mondd csak te jó szél ó jössz e…

Legördültek a csillagok utolsó könnyei,nincs mit nyerni, nincs mit veszteni.Szánalmasan üvöltött kint a téli szél,nem tudta hol, mit, mennyiér'Csak borulna rám puha takarószavak, mik érintik hajnali arcomat..Szerelmes kiáltás, csend, megnyugtató,egyedül vívtam, s vívom…

 Szeretlek akkor is, ha nem lehet,ha nem jön szó nem jön felelet,ha elfordulsz, ha odébb állsz,ha nem szeretsz, ha kiabálsz.Ha észre sem veszed sápadt kínomat,ha nincs semmi, mi becéz, hívogat,ha könnyeimet semmibe veszedén akkor is, ott vagyok, Neked. 2008.01.

   Ha elfogynak a szavak, mit tegyen az ember?Állhat csendben, szótlan, messze néző szemmel.Láthat tájat, felhőt, csonttal játszó kutyát.Nézhet teret, zászlót, bort, pénzt, avagy búzát.Állhat szembe széllel, vakíthatja álom.Sorsot húzhat éjjel, lehet más…

  Nincs igazság -Mondhatná az ember.De mi a szívnek nem kellMenjen el.Nem kell megalkuvás.Láncok nélkül.Vanás. Az más..Ha kétely felmerülElengedveÉszre Vétlenül..A fél elem rabiga.Egy út csak a síma.S a rögös is azért vanLátni ..bizonytalan.S majd kinő a tudás…

  Ha egyszer elmennék, Neked tudnod kell.Hogy itt van, s itt is volt.Mindig az a hely.Mondván, vagy szótlanul.Évezredek súlya.Válladon, s vállamonés nincs ki kezét nyújtsa.Harcolunk, lázadunkmegpihenünk egyszer.Mi mindent láthatunk tágra nyitott szemmel.S ha az Ég, s ha a…

     Ó, hát Kicsim, ne félj.Látod, csendes az éj.Nézd csak, hogy világít a vén Hold,szinte csillámport szórt.Gyere bújj ide halkan,Ne gondold, hogy baj van..Ne légy szomorú. Hiszen a holnap, majd színesen érkezik.Nézd csak lent a rétet..ezer hajnal éleds…

   Csendüljön csengő,vágyakhoz kellő.Égjen egy kis láng,Hozzon fényt, tisztát.Szóljon egy dallam,érintsen halkan.Ott fent, az Égben,örömtűz égjen.Lelkeink élnek,össze is érnek.S ebben a télben,nem marad tétlen,egy kicsiny lét sem.Szárnyal a légben.Hozzon hát…

  Fényes, szép napokat,Örömöt, dalokat,Békét, szabadságot, Reményt, új világot,Hitet, sosem múlót,Napot, ki nem húnyót, Dallamot, végtelent,Álmot, mit Ég teremt,Meghitt, nyugodt percet,Igaz, hű szerelmet,Csendes, nyugodt szobát,Érezni a csodát,Szavakat, mik élnek,…

  Holnap majd.. Fénybe öltöznek a lelkek. Holnap majd.. Többen nevetnek. Holnap majd.. Jobban világít a Hold. Holnap majd.. Velünk lesz, az is aki holt. Holnap majd.. Gyertyafény lesz. Holnap majd.. Többet érez. Holnap majd.. Fényesebb a csillag. Holnap majd.. Többen írnak.…

  a lélek léket ejttapint a tapintatmás helyen nincs tereszem nélkül kacsintgat szavakkal szembe sülhangtalan hallgataglénye át lényegülkérdése nem marad a hang is elhalkulmondat a part talánszeme is elkerülléleknek test karám kellene kellemehús vér és…

 Mikulás járt az udvaronbenézett egy kis ablakonPiros orral, teli zsákkalnézte, álmod hogyan szárnyal.Tett le reményt, édes álmot,lélekben nyíló virágot.Odaadta, amit lehet,mosolyt, békét, szeretetet.Mikulás  2007.12.

 nagy hópihét, halkan hullót nevetést, sohasem múlót meghitt percet, fénylő lángot átölelni a világot szélcsendben szóló dallamot szikrát ami értünk ragyog egészséget, melegséget szavakat, mi mindig éltet őrző angyalt, mosolyt bátrat amilyet az Ég is szánhat így…

  Nem kerestem, megtaláltam.Vártam is tánmeg megálltam. Nem jött a szónem jött a szélmi mindvégig majd elkísér. Egyedül kell menjek innenhol az emberhol az isten. Hol vagyok énhol vagyok tehova tűnt a világ kincse?2007.12.

  Hideg kristályok tévednek utambaminden más, semmi sem úgy van ma.De van, mi mégis állandó, örökhol van a sárkány, hol van a török. Lehunyom pilláim, hallani az álmotmindent, mire a világ ez eddig csak vágyottmajd egy más világban, majd más valóságbanfelkelek…

  Csend.. honnan az erőddarabokra hullhat a világ lábaid előtt.S nem szólasz - hisz csend vagyminden ennyire hidegen hagy? Vagy? 2007.11.

  Erre néztemarra láttamarra mentemerre jártam most megállok.nem látok.csak várok.egy világot.. 2007.11.

  Szerpentines utakon járvakarodat, szívedet kitárvaés várva, hogy belerohanj a zuhanásbaszabadon szállvafelkelni százszoró, mondd, az ember, vajh meddig gyászol?s ez pár sor..Lehet hogy máshol - lehet, hogy egyszertalálkoztunk mi már egyszers elfelejteni ezt kényszermégis…

  Szép, szüntelen, megállíthatatlan időmondd el nekem, mondd el, ki ő?Lélek, ember, állat elme?Vagy csak hús bilincsbe verve? Ereszkedjünk alá a pokolra- jól mondta. S közben mellét verte.Születhet száz meztelen, szüntelenellenállhatatlan elme. Kereshetnénk…

  Szeretnék szó lenni egy újságpapíronmit kezedbe veszel egy borongós napon.Apró betűs, vagy színnel nyomtatott,mi fehér kezeken nyomot hagyott. Betűk, vonalak, ékezetekmik leírhatják az életet.Mosolyra fakaszthat, könnybe moshat, felvidíthat és kedvet…

  Szürke utcaköveken visz az út.Az ég beborult, vihar vonult.Csendes kopogós.. szárny suhogás.Angyal kíséri léptem. Ki lehetne más? 2007.11.

Talán itt az időhogy befejezzem itt.Úgy lettem, hogy most márnem adok semmit.. Írhatnám még tovább,de felesleges.Tán az Ég is tudjamikor miért keres.. 2007.11.

 égen szikrázó égi tünemények   sorsukat hátrahagyva hálát mondanak az égnek   s hagyják szellemük lámpását kihunyni    életük fonalát előre guritni   vad zivatar szóljon kakas kukorékol   felkel a Nap akkor aztán…