Annyira csendes volt tegnap az éjjel,
átölelt nyugodt, bársonyos kezével.
S én sétáltam csak, benne a csendbe.
Oly szép volt minden, szeretett az este.
És akkor egy kérdést tettem fel magamban.
Az Ég válaszolt rá, de nem ám szavakban.
Szinte láthatóvá vált egy simító fénysugár,
és éreztem, ahogyan gyengéden eltalál.
Szeretetben úszott akkor ott az este,
velem volt egészen a fénysugár teste.
S azóta is, édes nyugalomban lelkem,
mert mit kerestem, tudom, hogy megleltem.
2007.03.04.
