HTML

2010.07.31. 16:19 oneuser

Elfogynak a szavak

 

 

 

Ha elfogynak a szavak, mit tegyen az ember?
Állhat csendben, szótlan, messze néző szemmel.
Láthat tájat, felhőt, csonttal játszó kutyát.
Nézhet teret, zászlót, bort, pénzt, avagy búzát.
Állhat szembe széllel, vakíthatja álom.
Sorsot húzhat éjjel, lehet más világon.
Borulhat a földre, láthat csillagokba.
Úszhat a habokba, rogyhat sárba, porba.
Találhat aranyat, mi megcsillan a fényben.
Izzó vasat foghat, szétéghet egészen.
Rögös úton járva, csontja összetörhet.
száz meg száz viadal, véres fogú szörnyek.
Léphet szép zöld fűre, tündérszárnyon szállva.
Szivárvány tetején, puha felhőn járva.

 

Mindent megtehettek. Adva van az álom.
Száz és száz keselyű vár a korhadt ágon.
Adhatsz mosolyt szépet, kaphatsz pofont százat.
Egy, csak egy legény van, ki középen állhat.
Jobbra balra nézhetsz, előre vagy hátra.
Ott forogsz középen. Ki van ez találva.

 

2008.01.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napirimek.blog.hu/api/trackback/id/tr52189500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása