NApIRím

  Mikor látom, hogy nyugtalan a lelked,s talán csak egy szelíd, lágy fuvallat kellhet,megfognám a kezed, hogy megnyugodj egészen.De nem tehetem meg. S nem értem. Miért nem. 2007.03.04.

Annyira csendes volt tegnap az éjjel,átölelt nyugodt, bársonyos kezével.S én sétáltam csak, benne a csendbe.Oly szép volt minden, szeretett az este.És akkor egy kérdést tettem fel magamban.Az Ég válaszolt rá, de nem ám szavakban.Szinte láthatóvá vált egy simító fénysugár,és…

                                                  …

Itt vagy hát március! Légy üdvözölve.Imádom a tavaszt, ő öltözet zöldbe.És kékbe, sárgába, ezernyi pompába,milyen szép a világ, mindenki meglássa. Lásd meg most a Napot, s a virágzó rétet,ibolya, hóvirág, ó hogy milyen szép lett.Madárdal köszönti a friss hajnalt…

Ha megállnak lelkedben a perceks tán szíved is megszűnik egy pillanatraegy dallamot hallasz, nem gondolsz szavakrapedig sokan vannak és kikívánkoznának...Mondd, tudsz akkor hinni az égi csodáknak? Letekint rád az Ég, megsimogat halkan:nyugodj meg, itt vagyok, akkor is ha baj…

A  csendben, itt mellettem... s írogatok pár szót...jó volt?de ha igen, miért váltak köddé az el sem mondott szavak?csak nézhetek most előre, egyenesen, jól nevelten, mint ki tudja mi van...pedig dehogy.Kápráztató színek s fények kavarogtak, égteksőt tüzeltek egyre..s…

Megsimogatott a Nap.Jólesett melege.Figyelt rám. Köszöntött.S én nevettem vele. Színes lett a táj,csicseregtek a madarak.Olyan jó érzés volt,nem találtam a szavakat. Aztán, mennem kellett,és jött vihar, széllel.De kedvemet senkinem törhette széjjel. És utána…

Hallod? Madárdalt hallok.Ébresztik a Napot. Kikelet.S az álmosan, végigtekintve a tájonsugarával simítja az eget.Szép madárdal szólj még,öltöztesd ünneplőbe lelkemet.S te Nap, ébredj, szállj az égremutasd meg a színeket.Mosolyoddal járd ma is az eget,és árassz mindent…

Hol keringenek ma a holdak - talán holtan -és néznek ránk szomorúan.Jönnek madárijesztőkés elűzik a vadat, halat, s mi jó falat,és belesimulnak az éjbe..egyikünk szeme sem látja mit kéne.Csak ár jön egyre,zubogva, cseregve,benne halak úsznak,és vége a múltnak.S talán még…

A tűz, mikor parázsa vésza láng, mikor ellobban..miért nem vigyáztok rá jobban?Ha lángol, hát melegít tüzével,s nem olyan sötét vele az éjjel.Elbomlanak a szóvirágok, s látok.Megmaradt kevés kincsére,parazsára vizet öntenek,s felszáll a pára.Ennyi talán elég is volt mára.S…

Szépen, szemmel láthatóan épül a mámorés magához láncol.De nem kell.Láncait letépem.Szabad leszek egészen.S majd jól megnézem, miként ébred a elme,mielőtt végleg elrepedne.S látom majd a gondolatot,mi semmit nem mondhatott,csak ott volt csendbe,és belemerült a végtelenbe.És…

  A hit benned, ott leled lelkedben, nem adhatja más,csak szeretet... szenvedély... szárnyalás...Reményteli szívvel indulj... Nem teheti más...Ha bántanak, és összeszorul szíved, fojtogat a sírás,bízz benne... engedd el... megbocsájtás...És csendben van a szó... Nem…

  Este olvastam. Verseket.Sorokat százat, betűket ezreket.S mind mélyről indultak, komolyan szóltak,kinyitották a lelkemet. Szálltam az égbens voltam a föld alatt.Láttam sivár tájat és csillogó tavat. Felemeltek a szavak,aztán zuhantam a mélybe,s kint, a csendes…

  Ha kezed kezemben lenne, bele néznék a szemedbe. Meglátnánk akkor a Mindent, jól tudnánk, hogy mi lakik bent.  De ha szemedet bezárod, nem láthatom a világot. Csak a végtelenbe nézek, nem is tudod hogy mit érzek.  Talán azt még én sem tudom, de mikor szemem…

  Megcsillant a fájdalom tükre, hazafelé visz a téli nyár. Tudd. Hisz tán bennem lesz örökre: Szeretlek. - Az egy - szabad madár -  2006.12.10.

  Ha kigyúlnak majd akkor este a fények, lelkünk aranya összeér. Feledjük a rosszat, érezzük a szépet, és a fényben a csend zenél.  Útra kél majd akkor egy gyönyörű dallam, szívunk érzi lágy hangjait. Úgy zenéljetek majd, hogy én is meghalljam, egymást…

  Mikor meglibben a kicsiny gyertya lángja,mikor a kis szobát fenyőillat járja,mikor szikra pattan a csillagszóróból,tudd, hogy cirógatlak: hogy érezd magad jól. Mikor hideg pelyhek szállnak az ajkadra,mikor csikorogva hó tapad talpadra,mikor a jeges szél nem enged…

  Szomorúan nézel most bele a fénybe, reménytelenül állsz, egyedül az éjbe. Ha bánat fojtogat, s szemedben csillan meg,ellobban kis lángja teljesen szívednek.  Szeretetre vágynál, és egy igaz társra, ki megérzi talán mi a szíved vágya.  Kutathatod érte az…

  Elmerülsz a végtelenbe... Megszűnik ez a világ ott. Elfogy minden, puha csendbe. A teljességet találod.  Nincs ott idő és távolság, összeolvad minden, egybe. Az az örök, egy valóság. Nincs is semmi megnevezve.  Lelkedben él már örökre akkor is, ha erre…

Mikor Rád gondolok, velem vagy egészen. Reggel Veled kelek.. Ég a testem, érzem.  Behunyom a szemem s látom a Tiédet. Ó hogy ölelnélek.. A tüzedben égek.  Vágyom az ajkadra, minden érintésre. Nincsenek most szavak.. mi vagyunk, én és Te.  Érzem az illatod csókolnám…

Messze, ahol madár se járt,hegyen, völgyön, nagy vízen át,áll egy kastély, kicsit romos,a pincéje vizes, dohos. Vajon ki a várnak ura?Egy nagy sárkány. Kicsit fura.Hiába nagy, van hét feje,mégis szomorú a szeme. Nincs barátja, ismerőseminden lélek retteg tőle.Elindult…

Erdő mellett zúg a patak,benne fénylő hátú halak.Kicsi maci ottan várja,melyik lesz az uzsonnája. Halászik már pár órája, de nem teljesül az álma.Mancsa lecsap, csobban a víz,elúszik a hal mint a csíz. Próbálkozik még egy párszor,de a halak, mint a kámfor.Szomorúan…

Árnyas fák közt mi tündököl?Fodrozódó kék víztükör.Kerek tavacska áll ottanpartján a sás meg-meg moccan. Békamama csemetéiugrándoznak, ő meg nézi.Vigyáz a kis porontyokratanítja őket a jóra. Virgonc mind, de lám az egyikvalamiért eligyekszik.Békamama…

Kerek erdő közepébensürgés forgás folyik éppen.Kicsiny hangya kuckót építminden sarkot szépre díszít. Lakájos legyen a fészekbevisz sok-sok magot, étket.Hogyha jön a téli hidegezt mind majd akkor eszi meg. Piciny asztal, hozzá székekváza, virág, sárgák, kékek.Puha…